Globális felmelegedés (vagy-és) globális éghajlatváltozás

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás egyik fontos jeleként, azaz az időjárási szélsőségek növekedése miatt nyáron jeget lapátolunk, vagy a hirtelen árvíz elmossa a falut, nagyon keveseket érdekel Földünk hatalmas problémája. Ez pedig nem más, mint az élhető jövő, unokáink jövője.

Sorozatban foglalkozunk a globális felmelegedéssel, klímaváltozással, s azok következményeivel. A cikkek olvasása során talán egyre többen leszünk érzékenyek a jövő kihívásai iránt.

1. GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS, VAGY GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS:
Bár köznapi szóhasználatban ezeket a kifejezéseket gyakran egymás szinonimájaként alkalmazzák, a tudományos szakirodalomban ezek különböző fizikai jelenségekre utalnak. Ahogy azt az elnevezés is sugallja, a globális felmelegedés a globális átlaghőmérséklet hosszútávú emelkedő trendjét jelenti. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozták és okozzák.

A globális felmelegedés következménye a globális éghajlatváltozás, ami a Föld éghajlatának jelentős mértékű, tartós megváltozását jelenti. Egy adott területen megváltozhat például a csapadék mennyisége vagy éven belüli eloszlása, vagy akár a szélsőséges események – mint a hőhullámok, aszályos időszakok, árvizek, hurrikánok – előfordulási gyakorisága, intenzitása is módosulhat. Habár a két fizikai jelenség között okozati összefüggés van, a globális klímaváltozás és a globális felmelegedés nem ugyan az.

Az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedést, ami pedig globális éghajlatváltozáshoz (vagy más szóval klímaváltozáshoz) vezet.

Az 1880-as évek óta rendületlenül növekvő üvegházhatású gázkibocsátásoknak köszönhetően átlagosan 1 °C-kal melegebb világban élünk, mint az ipari forradalom kezdetekor ükszüleink. Ekkora mértékű melegedés kedvezőtlen irányba módosított bizonyos, az emberi egészséget is befolyásoló tényezőket, mint például az extrém időjárási események és hőhullámok, vagy az élelmiszerbiztonság, a hőmérsékleti szélsőségek (például fagyos napok vagy hőség napok) .

Honnan tudjuk?
Az éghajlatváltozás kulcsfontosságú mutatói a globális szárazföldi és tengerfelszíni átlaghőmérsékletek emelkedése, a világtenger szintjének emelkedése, a sark- és hegyvidéki hófelületek és gleccserek visszahúzódása, a szélsőséges események, mint a hurrikánok, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és az aszály gyakoribbá és intenzívebbé válása, valamint a felhő- és növényborítottság változása, csak hogy néhányat említsünk.
Ezek mára életünk velejárói lettek. Vészesen fogy a gleccser Alaszkában, a Himaláján, Grönlandon és az Antarktiszon. Soha nem látott méretű erdőtüzek pusztítanak Ausztráliában, Kalifornia államban, vagy Spanyolországban. Elöntéssel fenyegeti a Csendes-óceán több szigetét is, pl. a Maldív-szigeteket.
S nálunk idehaza is hosszabb lett a nyár, eltűnik a tél és tavasz közötti különbség. Egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok, villámárvizek.

Következő cikk: Üvegházhatású gázok

fb-share-icon