Mennyi pénzt vesz ki a zsebünkből a klímaváltozás?

Mielőtt folytatnánk cikksorozatunkat  a klímaváltozásról, érdemes ennek húsba, egész pontosan pénztárcába vágó vonzatát is megnézni. Talán ezen keresztül többen fogják úgy érezni, hogy a globális fölmelegedés folyamatát meg kell állítani. S ebben nem csak társadalmi szinten kell lépni, hanem egyénenként is nagyobb környezettudatossággal kell viszonyulnunk a mindennapi életünkhöz.
Ma az emberek többsége legyint arra a szóra, hogy klímaváltozás, pedig már ma is sokba kerül mindenkinek, a jövőben pedig még többet fogunk ezért fizetni. Vegyük sorba a költségeket. Egész pontosan annak csak egy pici szeletét.

Az élelmiszerek ára folyamatosan emelkedni fog
Miután a klímaváltozást globális felmelegedés okozza, ezért a problémák a világ minden pontján hasonlóak.
Az utóbbi évek tendenciája, hogy a meleg miatt korábban virágba boruló fák rendszeresen elfagynak. A kevesebb gyümölcs keményen felhajtja az árakat. Aztán  jön az aszály, ami a többi mezőgazdasági növényt rendezi le. S persze ne felejtsük el az enyhe teleket, ami miatt lényegesen többe kerül a kártevők elleni védekezés. Azt is a fogyasztó fogja megfizetni.
Ma már megkerülhetetlen a növénytermesztés átalakítása, fajtaváltás, s hatékonyabb védekezés az időjárás kilengései ellen. Ezt is a fogyasztó fogja megfizetni, mint ahogyan az egyre gyakoribb jégkár miatti terméskiesést. Igen, egyre inkább el fognak szállni az élelmiszerárak.

Több szolgáltatást vásárolunk, ez bizony többe kerül
Ezek közül ki kell emelni a klímaberendezéseket, amit egyre többen szereltetnek fel. Maga a berendezés, beszerelés, karbantartás is jelentős összeg, amit tovább növel az áramfogyasztás.
Az áramfogyasztás egyébként is megnő, több italt hűtünk, s a melegben több áramot fogyaszt a hűtőszekrény. Sokan ventillátort használnak, az is falja az áramot.
Több vizet fogyasztunk, akár csapvízről, akár ásványvízről van szó. Többet mosunk, többször fürdünk, s több vizet iszunk. A többlet vízfogyasztást főként azok érzik meg, akik ásványvizet, üdítőt fogyasztanak. Egy 3-4 tagú család naponta 1-2 palackkal is többet fogyaszthat ezekből,  ez havi néhány ezer forintos többletköltség.

Változtatni kell az építkezési technológián, s a régi épületekkel is kezdeni kell valamit, mert csak a klíma nem oldja meg a problémát, gondoljunk itt a szélsőséges hidegre, hirtelen lezúduló csapadékra, egyre gyakoribb jégverésre.  Azok, akik már átélték ezek valamelyikét, tudják, hogy a mérhetetlen lelki trauma mellett milyen mértékű óriási plusz kiadást jelent a károk helyreállítása.

Az egészségmegőrzés, életmódváltás is falni fogja a forintokat.A melegedő klímához csak úgy fogunk tudni alkalmazkodni, ha olyan életmódot folytatunk, ami a meleg miatti megbetegedések, halálozások  rizikófaktorainak  számát szűkíti. Ezek közük ki kell emelni a magas vérnyomást, a szív különböző megbetegedéseit, a tüdőnk egészségét. S az jól tudjuk, hogy az egészséges táplálkozás, egészséges életmód többe kerül.

A klímaváltozás elleni globális fellépés költségeit is mi, fogyasztók fogjuk megfizetni. A gépjárművek elektromos meghajtásra történő átállását, a foszilis energiahordozók (szén, kőolaj) kiváltását, az építkezési koncepciók megváltoztatását. Ma már komoly kísérletek zajlanak a panel épületek függőleges növénybeültetéséről, a városokban a  mikroklímát biztosító környezet kialakítása akár új építkezésről van szó, akár rekonstrukcióról.

Mindaz, amit leírtunk, csak egy nagyon kicsi részlete annak a költségtöbbletnek, amit bizony nekünk, polgároknak kell megfizetni. Ez a klímaváltozás ára. Egyértelmű, hogy saját érdekünkben is oda kell figyelni minden olyan dologra, ami segít visszaterelni környezetünk állapotát régi kerékvágásába. Minél később történik valami, annál többe kerül.

fb-share-icon