Július- Szent Jakab hava – Oroszlán Hava – Nyár
Augusztus- Kisasszony hava – Szűz Hava – Nyárutó
Szeptember- Szent Mihály Hava – Mérleg Hava – Őszelő
Október- Mindszent Hava – Skorpió Hava
November- Szent András Hava – Nyilas Hava
December- Karácsony Hava – Bak Hava
| JÚLIUS Oroszlán Hava | SZENT JAKAB HAVA NYÁRHÓ, HETEDHÓ |
| Az év 7. hónapja, 31 napos. Nyelvújítók szerint: halászonos A július régi római neve „Qintilis” volt, miután náluk az év márciussal kezdődött, s így július az ötödik (quintus) hónap volt. Később azonban a hónap nevét megváltoztatták, s Julius Ceasarról, a naptárreform egyik végrehajtójáról nevezték el Marcus Antonius javaslatára ie. 44-ben, miután Ceasar ebben a hónapban (12-én) született. | Nyelvújítók szerint: halászonos |
| OROSZLÁN: (Latin neve: Leo) Az argoszi síkság északi szegélyén magasodó hegyekben élt a nemeai oroszlán, s rettegésben tartotta az egész hegyvidéket. A görög mítosz szerint Ekhidna kígyóistennő volt az oroszlán anyja, és az állatot Héra küldte büntetésül erre a vidékre. A fenevad a városhoz közeli területeken garázdálkodott, és addig még senki sem tudta legyőzni, mert bőre az acélnál is keményebbnek bizonyult. Héraklész félisten vállalkozott arra a feladatra, hogy megöli az oroszlánt. Egy kis városban, Kleónaiban szállt meg egy szegény parasztnál, akinek fiával szintén az oroszlán végzett. Héraklész útra kelt, megkereste a vadállat barlangját, és mivel azon két kijárat volt, betömte az egyiket. Az oroszlánt hosszas birkózás után buzogányütéssel elkábította, és puszta kézzel megfojtotta. Az oroszlán azonban még holtában is kemény feladat elé állította Héraklészt, mivel páncélos bőrét nem lehetett lefejteni. Ezért csak a gyémántnál is keményebb oroszlán karmokkal sikerült az állatot megnyúznia. Magára vette az acél keménységű bőrt, így maga is legyőzhetetlenné vált. Visszatérve Kleónaiba, a szegény paraszt feláldozta Zeusz tiszteletére utolsó kosát.. Zeusz pedig fia, Héraklész tiszteletére, emlékül az égre helyezte el az oroszlánt, így született meg az oroszlán csillagkép. |
| AUGUSZTUS Szűz Hava | KISASSZONY HAVA NYÁRUTÓ HÓ |
| Az év 8. hónapja, 31 napos. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi. A XVIII. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes. Régi neve „Sextilis” , mert az esztendő hatodik hónapja volt. Ez megmaradt a Julius Ceasare féle naptárreform után is. Ie. 7-ben azonban az újólag felszaporodott napok miatt naptárreformot hajtott végre Augustus császár, aki Julius Ceasar unokaöccse volt, s önmagáról nevezte el ezt a hónapot. (Más források szerint a elnevezés szenátusi határozattal történt i.e 8-ban) Az Augustus felvett név volt, hiszen eredeti neve Gaius Octaviu volt. Az Augustus a szenátus által neki adományozott dísznévvolt, ami szerencséset jelent, utalva arra, hogy „pályafutását” példátlan szerencse kísérte. Egyébként Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Cleopátra, Egyiptom királynője, Ceasar szeretője meghalt. | |
| SZŰZ: (Latin neve: Virgo) Asztraia a görög mitológiában Zeusz és Themisz leánya, az igazság istennője, a szemérmesség nővére. Asztraia eredetileg az aranykor boldog emberei között élt, de látva az emberek erkölcsi romlását, képtelen volt elhagyni a földet, és visszatérni az égbe, ahol a Szűz csillagzat néven ismert. A Szűz havának szimbolikája az aratást és a betakarítást uralja. Nem mellékes, hogy a Szűz havának az olümposzi vallás szerint Démétér, a gabonaistennő volt a védnöke. |
| SZEPTEMBER Mérleg Hava | SZENT MIHÁLY HAVA ŐSZELŐ |
| A Gergely naptárban az év 9. hónapja, 30 napos. A XVIII. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi A régi római naptárban a 7. hónap volt. A szó töve a latin septem = 7 számnév | |
| MÉRLEG: (Latin neve: Libra) A mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott, és csak később vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségével döntötte el az egymással vetélkedő emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgáltatás istennője, Themisz kezében is. Héphaisztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja, úgy mint a Mérleg csillagkép készítőjét. Érdekes még megemlíteni az egyiptomi mitológia mérleghez fűződő részét, amely az egyiptomi főisten, Ozirisz bíráskodásának tárgya. Ezzel méri meg a halottak szívét. A mérleg egyik serpenyőjébe az ítéletre váró szívét, áttételesen a lelkét helyezi, a másikba egy szobrocskát, vagy strucctollat tesz. A mérleg így a halott erkölcsi érdemeit állapítja meg. |
| OKTÓBER Skorpió Hava | MINDSZENT HAVA |
| Az év 10. hónapja., 31 napos. Nyelvújítók szerint: mustonos . A latin „nyolcadik” szóból származik. A római naptárban Julius Ceasareig a 8. hónap volt. | |
| SKORPIÓ: (Latin neve: Scorpius) Ishara ismeretlen eredetű, számos elő-ázsiai nép mitológiájában szereplő archaikus isten. Eredetileg termékenység istennő volt. Ezenkívül az igazság és az ítélkezés úrnője. Nevével szavatolták az eskü betartását. Jelképe a skorpió és a Skorpió csillagkép. Egy másik monda szerint Artemisz istennő parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyűlöl, így azonnal eltűnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön. |
| NOVEMBER Nyilas Hava | SZENT ANDRÁS HAVA |
| A Gergely naptárban az év 11. hónapja, 30 napos. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. 1539-től ismerjük – Sylvester János névadása óta – borlátogató hóként. Nem hiszem, hogy magyarázatra szorul a megnevezés. A nyelvújítás korában, 1810 körül őszutó, szélhó és végelődhó (az utolsó, a végső hónap elődje) nevekkel jelölték. A nyelvújítók közül ezúttal is külön említem meg a legbőszebb magyarító Barczafalvi Szabó Dávidot, aki szegény novembernek is különös nevet adott: gémberes. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel november eredetileg az év kilencedik hónapja volt, (Julius Ceasarig volt a római naptárban a kilencedik hónap) mielőtt a január és a február hónapokat hozzáadták az évhez.. | |
| NYILAS: (Latin neve: Sagittarius) A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testű lények, hegyek és erdős ligetek szilaj, fékezhetetlen természetű lakói. Ixion és egy felhő egyesüléséből születtek. A felhő Zeusz parancsára magára öltötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón kivételével. Őt azonban fájdalom gyötri, mert véletlenül eltalálta Héraklész nyila, ezért megszeretne halni, lemond halhatatlanságáról. Különös helyet foglal el Kheirón alakja mind az antikvitásban, mind pedig a kozmológiai munkákban. Megjelenik az állatövi jegyek között, mint a Nyilas csillagzat jelképe. |
| DECEMBER Bak Hava | KARÁCSONY HAVA |
| A Gergely naptárban az év 12. hónapja, 31 napos. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. A nyelvújítók szerint a december: fagyláros. Neve a régi római naptár jelentése szerint „tizedik”, hiszen ott a 10. hónap volt | |
| BAK: (Latin neve: Capricornus) Mitopoétikus szereplése mindenek előtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplőkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdők és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elől megmenekülhessen.Más istenekhez hasonlóan ő is hal alakot akart ölteni.Ám túl későn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje szonban kecskévé. Később Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk. Az égisz, vagyis a kecskebőr Zeusznak és Athénének az attribútuma. Homérosz szerint az égisz az a pajzs, amelyet Héphaisztosz készített Zeusznak. A mítosz másik változata, ami Athénének tulajdonítja, az égiszt tüzet okádó szörnynek rajzolja le. Gaia szülte, majd Athéné megölte, s bőréből pedig pajzsot készített magának. Az Akropholiszon minden évben kecskebakot áldoztak Athénénak, bőrét pedig égiszként szobbrára borították. A Bak csillagkép képviselője Hesztia. |