Környezetvédelmi jeles napok leírása

Tisza Élővilágának Emléknapja
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat.
A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapja-vá nyilvánította.

Kép A romániai Nagybánya (Baia Mare) térségében az AURUL Rt. román-ausztrál vegyesvállalat a környék színesfém bányáinál felhalmozódó meddőhányók újrafeldolgozásával foglalkozik. A feldolgozás célja a meddő maradék (egyébként jelentős) nemesfém (arany, ezüst) tartalmának kinyerése ciános kioldással. Ez az ércdúsító eljárás igen nagy vízigénnyel jár, ezért a cianid tartalmú mosóvizek ülepítés után visszakerülnek a technológiába. A vállalat ülepítő tavának gátja 2000. január 30-án kb. 22 órakor, mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt, ily módon cca. 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazar- és Lápos-patakokba, ahonnan a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta.
Az első hivatalos, írásbeli román információ a vízszennyezésről 2000. január 31-én este 6 óra 20 perckor érkezett a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre. A felügyelőség működési területén a Szamoson 3 (Csenger, Tunyogmatolcs, Olcsvaapáti), a Tiszán összesen 6 ponton történt a mintavételezés (Vásárosnamény, Lónya, Záhony, Tuzsér, Dombrád, Tiszabercel). A Szamos magyar szakasza a szennyezés idején teljes egészében jéggel borított volt, csak a torkolatnál és Lónya térségében volt szabad víz. A szennyeződés Magyarországra február 1-én, 15 órakor ért. A csúcskoncentráció 20.30-kor elérte a 32,6 mg/l-t. A szennyező hullám Tunyogmatolcsnál február 2-án 30 mg/l-es értékkel tetőzött és délutánra elérte Olcsvaapáti térségét is. Az itt mért legmagasabb koncentráció értéke 22,5 mg/l volt. Késő délután már a torkolat környéki Tisza szakaszon is ki lehetett mutatni cianidot. Lényeges változás, hogy a Tisza hígító hatása következtében a csúcskoncentrációk némileg csökkentek és ezzel együtt a szennyezés időbeni elhúzódása is bekövetkezett. A Lónyánál mért legmagasabb koncentráció 3-án 12.00-kor 13,5 mg/l volt. A folyón lefelé haladva tovább csökkent a cianid koncentráció, Tuzsérnál február 4-én 14.00-kor 6,0 mg/l, Dombrádnál 12.00-kor 9,5 mg/l, Tiszabercelnél ugyanaznap 19.30-kor 1,3 mg/l. A felügyelőség illetékességi területét a szennycsóva február 6-án hagyta el. Az anyagmérleg szerint a területre érkezett összes cianid mennyisége 130-175 t-ra volt becsülhető.

Február 2. a Vizes Élőhelyek Világnapja annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért.

Kép A XX. század második felében a vizes területek átalakításának, pusztulásának felgyorsuló üteme eredményezte a szerződés létrejöttéhez vezető nemzetközi összefogást. Az 1975-ben hatályba lépett egyezmény mára a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült; az aláíró országok száma 130 fölé emelkedett, a hatálya alá tartozó összes vizes terület meghaladja a százmillió négyzetkilométert. (Vizes élőhelyek azokat a területek, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.)
Az aláíró, csatlakozó országok kötelezik magukat, hogy legalább egy vizes élőhelyet kijelölnek a ramsari kritériumok alapján, és azok ökológiai szemléletű kezeléséről is gondoskodnak. Mivel a vizes élőhelyek egyezmény általi megfogalmazása meglehetősen tág, ezért még az igen kis területű vagy speciális földrajzi adottságú országok is képesek ezt a kötelezettséget kielégíteni.

Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s azóta huszonhárom különösen védett területet jelöltek ki (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a Velencei Madárrezervátumot, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tavat). A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes területtípusát magukba foglalják: tavakat, folyószakaszokat, holtágakat, szikes tavakat, mocsarakat, lápokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. Magyarország csatlakozásának kezdetétől nemcsak belföldön játszott aktív szerepet az Ramsari Egyezmény végrehajtásában, hanem nemzetközi téren is. 1991-ben a szerződő felek konferenciái között működő Állandó Bizottság elnökévé választották hazánk képviselőjét, aki ezt a tisztet 1999-ig, két cikluson keresztül töltötte be.

Március 22.  Víz Világnapja.          
Az ENSZ 47. Közgyűlése az illetékes dublini és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára 1994. március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította és deklarálta, hogy a világ emberisége jelenének és jövőjének sorsa többek között azon múlik, hogy miképp gazdálkodunk itt a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.Kép Az ENSZ határozata – többek között – megfogalmazza, hogy a vízkészletek védelme és a fenntartható gazdálkodás igényli a közfegyelmet helyi, országos, regionális és nemzetközi szinten.

Régóta vízválságról beszélnek az ENSZ egyes szakosított intézményeiben és más világszervezetekben is.

A fejlett országok sem mentesek a vízzel kapcsolatos problémáktól. Pusztító árvizeket élt át sok ipari nagyhatalom az elmúlt tíz évben az USA-tól Franciaországig, Angliától Németországig. Jól emlékezhetünk a 2002-es árvizekre Közép-Európában is. Baia Mare (Nagybánya) fogalommá vált a nemzetközi szakirodalomban a 2000. évi, a Szamost és a Tiszát sújtó cianid szennyezés okán, de a tiszai rendkívüli árvizek óta hazánk is a figyelem középpontjába került.

A világméretű víz-mozgalom további mérföldkövei az első és második Víz Világfórum (Marrakes, 1997; Hága, 2000), a bonni Édesvíz Konferencia (2001), a johannesburgi Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó (2002) és a harmadik Víz Világfórum (Kyotó). A folyamat segített a víz-tudatosságot elterjeszteni a világban, a víz ügyét a politikai napirenden előre sorolni és világossá vált, hogy a víz a fenntartható fejlődés záloga. Az ENSZ közgyűlés 55/196-os határozata már 2003-ban arra kérte a kormányokat, az ENSZ intézményeit és minden más szereplőt, hogy a lehetőségeket kihasználva tudatosítsák a fenntartható édesvíz-használat, -gazdálkodás és -védelem fontosságát. Magyarország geológiai adottságai folytán a Kárpát-medencében az Alpok és Kárpátok vízgyűjtőterülete. A középkor második feléig a legelő gazdálkodást folytató életmód megfelelően alkalmazkodott a tavaszi, nyár eleji árvízi elöntésekhez. Az elöntések lefolyása után a dús legelők hasznosítása zavartalan volt. A XVIII-XIX. századi polgárosodás, a szántóföldi mezőgazdálkodás elterjedése, a főleg síkvidéki (alföldi) területek betelepülése, kiemelt fontosságúvá tette a Duna-Tisza és mellékfolyóik árvízi szabályozását, a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítését és működtetését.
Ugyanakkor az aszály előfordulásának valószínűsége Magyarország egyes területein növekedő tendenciát mutat. Az elmúlt években a mérsékelt aszály előfordulásának valószínűsége minden évszakban jelentősen nőtt és emellett a tavaszi és téli időszakban a rendkívüli aszályok előfordulásának valószínűsége is nagyobb lett. A rendkívüli aszályok előfordulásának valószínűsége – foltonként eltérő mértékben – főként az alföldi térségekben nagy, a Dunántúlon csak mérsékeltebb aszályokra kell számítani, a súlyos aszályok átlagos visszatérési ideje az Alföldön 10-20 év között van.

Április 22. Föld Napja.
A Föld Napjának alapgondolata az Egyesült Államokban élő egyetemi hallgató, Denis Hayes ötlete volt. Az első ünnepre 1970. április 22-én került sor, amelyen mintegy 25 millió amerikai vett részt, hogy felhívja a figyelmet bolygónk romló környezeti állapotára, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen.

KépDenis Hayes és társai mintegy húsz évvel később Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld Napját.Kép Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – hangzik a Föld Napja mozgalom egyik jelmondata. A felhívásra hazánkban is megalapították a Föld Napja Alapítványt, és 1990 óta itthon is egyre többen érzik úgy, hogy legalább ezen a napon tenniük kell valamit környezetük érdekében.

Május 10. Madarak és fák napja     
1902. március 19-én az európai államok egy, a mezőgazdaságilag hasznos madarak (akkoriban még ilyen kategóriákban gondolkodtak) védelmét szogáló egyezményt írtak alá. Ez az egyezmény volt hazánkban a Madarak és Fák Napja bevezetésének közvetlen előzménye. Még ugyanebben az évben Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg első ízben a Madarak és Fák Napját. Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később, 1906-ban került sor Herman Ottó hathatós közreműködésével, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő a Madarak és Fák napjának megünneplését minden iskola számára. E napokon a gyermekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki és takarítottak, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt, újságcikkek, könyvek és plakátok emlékeztek és emlékeztettek a természet védelmére.

Kép Madarak és Fák Napja aztán kedvelt és türelmetlenül várt, évi rendszerességgel megrendezett ünnepe lett elsősorban a tanuló ifjúságnak a XX. század első felében. Idősebb honfitársaink mind a mai napig szép emlékeket őriznek ezekről a napokról. A II. világháború után aztán feledésbe ment, mígnem 1994-ben ismét feléledt a mozgalom, 1996-ban pedig kormányrendeletet adtak ki, amely a korábban május elején változó időpontban megtartott jeles nap megünneplését május 10-ben rözíti.
Ma már több, mint két tucat „zöld” nap, világnap és akciónap hívja fel a figyelmet egy-egy speciális környezeti problémára. Jelentős részüket alig tíz éve ünnepeljük, hisz több közülük csak az 1990-es évek elején került először megrendezésre. (Pl. március 22: A Víz Világnapja 1993-tól, november 27: „Ne vásárolj semmit!” Nap 1992-től, stb.) Még a patinásabbak is csak az 1970-es évek elejére tehetik születésük dátumát. Például június 5-én a „Környezetvédelmi Világnapot” 1972-ben, a talán legismertebb „Föld Napját” április 22-én 1970-ben ünnepelték először. Fentiek alapján feltűnhetne, hogy a Madarak és Fák Napja mintegy 70-90 évvel korábbra datálható, mint a többi zöld ünnep. Mindezt fogalmazhatnánk akár úgy is, hogy közel egy évszázaddal megelőztük a kort. Feltűnő továbbá, hogy a több tucatnyi zöld ünnep majd’ mindegyike nyugat-európai, tengerentúli és/vagy angolszász kezdeményezésre született. Részben igaz ez a Madarak és Fák Napjára is, hisz az Egyesült Államokban 1894-től bevezetett Madarak (Birds Day) és fák (Arbor Day) adta az ötletet Herman Ottónak, aki az Országos Állatvédő Egyesület 1900. februári közgyűlésén vetette fel egy – az amerikaihoz hasonló – intézkedés bevezetését.

Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja      
1909. május 24-én kilenc nemzeti park nyitotta meg kapuit Svédországban, ezek voltak a kontinens első nemzeti parkjai. Az európai védett területeket felölelő Europark Szövetség erre a napra emlékezve 90 évvel később, 1999-ben ünnepelte meg először az Európai Nemzeti Parkok Napját. Mára a világ 41 országában 250 nemzeti park működik.

Magyarországon 1973-ban nyílt meg az első intézmény, jelenleg 10 nemzeti park, 36 tájvédelmi körzet és 142 természetvédelmi terület található hazánkban, több mint 900 ezer hektár védett területen. Nemzeti parkjaink a természeti értékek megőrzésén és bemutatásán túl ma már jelentős szerepet vállalnak a vidékfejlesztésben és az ökoturizmus meghonosításában is.

A nemzeti parkokban és más védett természeti területeken mintegy 100 tanösvény, 45 bemutatóhely és 13 látogatóközpont szolgálja a természeti értékek megismertetését. A 2009-ig szóló fejlesztési programok részeként további 47 tanösvény, valamint 35 látogató-, oktató központ, illetve bemutatóhely létesül.

Június 5. Környezetvédelmi világnap      
1972. június 5-én tartották meg Stockholmban az „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. Az emberi környezettel foglalkozó konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.

Kép A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért. A jelenlegi elképzelések között szerepel az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése valamit a környezetszennyezés megelőzése.

Június 17. A Sivatagosodás és Aszály Elleni küzdelem Világnapja   
1994. június 17-én elfogadták az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemrõl  szóló egyezményét, ezért ez a nap az elsivatogosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapja.

Kép Ekkor a világméretû kampányra irányul a figyelem, mely tudatosítja felelõsségünket a szárazföld pusztulásában, valamint felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság világméretû hatásaira. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeknek a területeknek környezetét súlyosan fenyegetik különbözõ hatások: a sivatagok vészjósló mértékben terjeszkednek, és egyre nagyobb a szárazság. Több mint 135 millió embert  fenyeget az otthontalanság veszélye, ami az elsivatagosodás miatt következhet be.

 Június 21. A Nap Napja   
A nyári napfordulóhoz kapcsolódóan az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁ-t a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal. A központi rendezvény helyszíne a Margitsziget volt.

Szeptember 16. Ózon Világnapja      
1987. szeptember 16-án írta alá 46 ország a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet, amelyhez már több mint 180 ország csatlakozott.

A Föld légkörét ózonréteg védi az ultraibolya-sugárzástól, amely szemkárosodást és bőrrákot okozhat. Az ózon legnagyobb sűrűségben a sztratoszférában, ezen belül 20-30 kilométer magasságban fordul elő, de nyomokban még 70 kilométeren s a felszín közelében, a troposzférában is fellelhető. Az ózon az ibolyántúli sugárzás hatására keletkezik: a sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) atomokra bontják, ezek más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonmolekula ultraviola sugárzás hatására szétbomlik, egy O2 molekulára és egy oxigénatomra, ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget.

Kép Az ózonréteg az Egyenlítő felett vastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. Ma már bizonyított, hogy az ózonréteg károsodását elsősorban a hűtőgázként és spray-palackok hajtógázaként, de tűzoltásra is használt CFC-vegyületek (klór-fluór-szénhidrogének), azaz a freonok, halonok légköri feldúsulása okozza. Az északi félteke felett az ózonszint minden évtizedben mintegy 4 százalékkal csökken, ez fele a korábbinak, a téli hónapokban ózonlyuk alakul ki a Föld sarkai felett.
Kakasy Éva: Ózonpajzs

Az elmúlt két évtized nagy előrelépést hozott az ózonréteg pusztulása ellen folytatott küzdelemben. Elsőként 1978. január 23-án Svédország tiltotta be az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. A sztratoszférikus ózonréteg védelmére 1987-ben hozott és 1997-ben felülvizsgált Montreali Jegyzőkönyvet mára már a világ minden jelentős országa aláírta (Magyarország 1989-ben).1993. július 1-től a CFC nem alkalmazható aeroszolos hajtógázként, valamint merev polisztirolhabok előállítására, 1996-tól pedig felhasználásuk – néhány speciális terület kivétel – tilos. A Montreali Jegyzőkönyvet aláíró felek szeptember 17-21. között tartják éves találkozójukat, amelyen áttekintik, milyen intézkedések révén segíthetik elő, hogy az ózonréteg gyorsabban visszanyerje eredeti állapotát.

A súlyosan károsodott ózonréteg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások szigorú betartása esetén sem fog 2050 előtt helyreállni, az Északi-sark feletti ózonlyuk – amely jóval kisebb, mint a Déli-sark feletti – beforradása ugyanakkor már 2030 körül prognosztizálható. Magyarországon a Montreali Jegyzőkönyv előírásainak eleget téve 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak a magas légköri ózont károsító anyagok használatának korlátozására.

Míg a magas légköri ózon védelmet, a talaj közeli veszélyt jelent az egészségre. Amerikai kutatók vizsgálata szerint az ózon csekélyebb mértékű növekedése a városokban jelentősebb halálozási arány növekedést okozhat. Azaz a gépjárművek levegőszennyezése következtében a napsütés hatására keletkező ózon-szmog nem csupán a légzési betegségek, de korai halálozások oka is lehet.

Szeptember 22. AUTÓMENTES VILÁGNAP         
Az Európai Unió szeptember 22-re AUTÓMENTES VILÁGNAP-ot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra. A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként – az unión kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt alá.

Kép A rendezvény egyik hosszú távú célkitűzése az, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat, hogy az utazáshoz fenntartható alternatív közlekedési módokat vegyenek igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének javításához.  Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és tudatformálását próbálják elérni.  

A rendezvények mottói:

1998.Autó nélkül a városban!
2004.Bicajjal a suliba!
2005.Munkába, iskolába környezetbarát módon!
2006.Éghajlatváltozás!
2007.Legyen az utca az embereké!
2008.Tiszta levegőt mindenkinek

Október első hétvégéje Madármegfigyelési világnap
A Kép madárvédelemmel foglalkozó BirdLife International 1992-ben kezdeményezte első alkalommal, hogy nemzetközileg összehangolt madármegfigyelő napokat rendezzenek.az őszi madárvonulások idején. A programot hazánkban a Magyar Madártani Egyesület (a BirdLife hazai képviselője) koordinálja, de sok más szervezet és intézmény szervez e napon megfigyeléseket az országban. Előadásokhoz, kirándulásokhoz, madarásztúrákhoz évek óta egyre többen csatakoznak, és a programok során beküldik a megfigyelt adatokat a megfigyeléseket koordináló központba a Magyar Madártani Egyesület részére

Október 4.  Állatok Világnapja
Állatok Világnapja az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe, azaz október 4., de világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év október első vasárnapján tartják. (Assisi Szent Ferenc már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen.)

A világnapon eredetileg a vadon élő állatok védelmére figyelmeztettek és pusztításuk ellen tiltakoztak, ma már minden védtelen élőlényre felhívják a figyelmet. Az ember állatbarátnak születik, csak később nevelik bele a fölös félelmet, higiéniai irtózást, s ez is gerjesztheti az állatokkal szembeni agresszió kialakulását. Persze a haszonelvűségnek is sok állat esik áldozatul, Magyarországon csak szürke rókából – prémje miatt -évente 20 ezer. A kedvtelési állattartás felelőségen kell hogy alapuljon, a „kedvenc” állatok közül hazánkban évente több százezer válik kób

OKTÓBER 21. – FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP  
A világnap története 1991-ig nyúlik vissza. Ekkor a Föld védelméért világméretű kampányt kezdeményeztek (Caring for the Earth). Az IUCN, az UNEP és a WWF közös összefogásával született meg a Földünkért című új élővilág megőrzési stratégia.  Azóta október 21-én tartják a Földünkért Világnapot.

Kép A dokumentum a riói Föld Csúcs előkészítésénekis tekinthető, hiszen világkonferencia megrendezését tűzte ki célul. Javaslatot tett több világegyezmény elfogadására is, ezek közül Rio de Janeiróban megszületett az Egyezmény a biológiai sokféleségről és az ENSZ keretegyezménye az éghajlatváltozásról, majd később elfogadták az elsivatagosodás elleni egyezményt is. Ezeken kívül is fogalmazott meg ajánlásokat később elkészítendő egyezményekre a kiadvány, pl. az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről.
A világnap Magyarországon 1992 óta ismert.

NOVEMBER UTOLSÓ PÉNTEKJE: A NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP. 
Vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át

Kép Nálunk is egyre szaporodnak a túlfogyasztás és a „rosszfogyasztás” tünetei:

  • Évről évre több pénzt költünk el év közben és főleg karácsonykor. De tényleg boldogít a fogyasztás? Az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt az antidepresszánsok használata!
  • Egyre többet vásárolunk nem éppen egészséges, agyoncsomagolt, előkészített és mélyhűtött élelmiszereket: csak mélyhűtött pizzára mintegy 4 milliárd Ft-ot költünk évente.
  • Miközben a 15-24 évesek több mint harmada napi szinten dohányzik, és az államnak hatalmas költséget jelentenek a dohányzásból eredő problémák, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a BAT Pécsi Dohánygyár nevével fémjelzett nagyelőadót avattak.
  • A gyerekeket célba vevő reklámnyomás is fokozódik. Ennek jegyében idén már ők is részt vehetnek a „Reklámzabálók matinéján.” Nálunk progresszívebb országokban betiltják a gyerekeknek szóló reklámozást.
  • Folyamatosan emelkedik a tisztítószerek és kozmetikumok forgalma, miközben még mindig nincs alapvető egészségügyi és környezetvédelmi adat a minket körülvevő 80.000 kemikália túlnyomó részéről. Tudományos becslések szerint a fejlett világban az összes megbetegedés akár 25%-áért is a vegyi anyagok felelősek; a felnőtt férfiaknak 50%-os esélyük van a rákos megbetegedésre; a gyerekek 36%-a asztmás és allergiás – és számuk folyamatosan nő.
  • Idén több alkalommal is találtak a magyar hatóságok olyan élelmiszereket, amelyekről kiderült, hogy több mint egy százalék génmódosított összetevőt tartalmaznak, és ez egyáltalán nem volt jelölve a csomagoláson. A bevizsgált élelmiszerek körülbelül 30%-a tartalmaz génmódosított összetevőt, amelyek élettani hatása még nem kellően ismert.
  • Az elmúlt 13 év alatt majdnem megháromszorozódott az ásványvizet ivók száma. Az élelmiszerfogyasztás stagnálása mellett fejenként és évente 38 literrel iszunk többet belőle, mint 12 évvel korábban. Az ásványvíz-forgalom növekedésével párhuzamosan évente 20-30%-kal nő a felhasznált műanyag palackok mennyisége; évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi a szemétben.

December 29.   Biodiverzitás védelmének világnapja

Kép 1993-ban életbe lépett az 1992-es Rio-i ENSZ konferencia biodiverzitás egyezménye. A biodiverzitás, az élővilág sokfélesége gyorsan csökken: becslések szerint naponta kb. 140 állat- és növényfaj pusztul ki. Pedig a biológiai sokféleség teszi lehetővé a természetes kiválogatódás útján a megváltozott környezethez való alkalmazkodást, az evolúciót, ami egyben az élő rendszerek viszonylagos stabilitását is eredményezi. A mezőgazdaság feltalálása óta, kb. tízezer éven át az emberiség létszáma kb. másfélezer évenként duplázódott meg. 1650-től 1850-ig a duplázódáshoz már csak 200 év kellett (félmilliárdról 1 milliárdra), és ez a fajok kihalásának sebességét megtízszerezte. A következő duplázódás már 80 év alatt bekövetkezett (1930-ban 2 milliárd), azután már csak 45 év kellett hozzá (1975-ben 4 milliárd), és ez a fajok kihalásának sebességét újra megtízszerezte.

Egy bányász régió