MA VAN A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA
Magyarország két nagy környezeti tragédiája a vörösiszap katasztrófa és a Tisza élővilágának drámai pusztítása. A magyar irodalomban és zenében különleges helyet foglal el a Tisza. Olyan folyó, amelyik a néppel együtt lélegzik, amelyik a magyar nép életének elválaszthatatlan része. A Tisza és a magyar nép egyet jelent.
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A Zazar község közelében lévő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka a heves esőzések, a gyorsan olvadó hó miatt mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt, a mintegy 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó szennyvíz a Zazar-, onnan a Lápos-folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A Tisza és a Szamos makroszkópikus élővilágának jelentős része: vízicsigák kagylók, a folyami szitakötő-fajok lárvái, kérészlárvák, valamint a védett tiszavirág is túlélték a cianidszennyezést.
A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése öt évet vehet igénybe, az élővilág teljes helyreállása pedig 10-20 évet is igénybe vehet. A folyó a vártnál gyorsabban regenerálódott – az alacsonyabb rendű élőlények (Kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya 2002-re helyreállt, 3-4 év alatt pedig a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban . A a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma azonban még tíz évvel a katasztrófa után is magas volt. A halászati vállalkozások súlyos veszteségeket szenvedtek el, az ágazatban 15 000 ember megélhetése került veszélybe.A szennyeződés következményei és az orvhalászat miatt ma sem lehet halászni a folyóban, így a méltán közkedvelt tiszai halak nem kerülhetnek a fogyasztók asztalára.
Borítókép: facebook