<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Környezetvédelem &#8211; SAJÓMENTI FÓRUM</title>
	<atom:link href="https://www.sajomentiforum.hu/category/kornyezetvedelem/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.sajomentiforum.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 01 May 2023 04:37:48 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=5.9.19</generator>
	<item>
		<title>Csodás fordulatot vehet a kiszáradó Aral-tó sorsa</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2023/05/01/csodas-fordulatot-vehet-a-kiszarado-aral-to-sorsa/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 01 May 2023 04:37:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=8213</guid>

					<description><![CDATA[<p>Valaha gazdag halállományáról volt híres, mára viszont az emberiség által okozott ökológiai katasztrófa szomorú példája. Mi történt az Aral-tóval, és van-e még remény a megmentésére? <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/05/01/csodas-fordulatot-vehet-a-kiszarado-aral-to-sorsa/" title="Csodás fordulatot vehet a kiszáradó Aral-tó sorsa">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/05/01/csodas-fordulatot-vehet-a-kiszarado-aral-to-sorsa/">Csodás fordulatot vehet a kiszáradó Aral-tó sorsa</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h2>Valaha gazdag halállományáról volt híres, mára viszont az emberiség által okozott ökológiai katasztrófa szomorú példája. Mi történt az Aral-tóval, és van-e még remény a megmentésére?</h2>



<p>1959-ben a szovjet vezetés elhatározta, hogy növelni fogja az ország rizs- és gyapottermesztését. Addig <strong>műveletlen, sivatagos sztyeppékre telepítették</strong> a gyapot- és rizsültetvényeket, de mivel mindkettő igen vízigényes növény, az öntözést is meg kellett oldani. A szovjetek ezért öntözőrendszereket létesítettek, és a Szir-darja és Amu-darja folyók – amelyek addig a Föld negyedik legnagyobb tavát, a sós vizű Aral-tavat táplálták – vizét öntözőcsatornákba vezették. <strong>Létrehozták a világ harmadik legnagyobb gyapotültetvényét,</strong> s rövid ideig úgy tűnt, hogy a megvalósítás sikeres. Csakhamar azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió gazdaságpolitikájának szolgálatában véghez vitt beruházásnak nem várt következménye is lett: <a href="http://femina.hu/terasz/aral-to/" rel="noreferrer noopener" target="_blank"><strong>a tó vízszintje </strong><strong>vészesen </strong><strong>csökkenni kezdett</strong></a>. Ráadásul a csatornarendszer olyan rossz minőségű volt, hogy <strong>a víz csaknem háromnegyede a földbe szivárgott,</strong> mielőtt elérte volna a gyapotföldeket.</p>



<p>Akkor sem hagytak fel a gyapottermesztéssel, amikor már világossá vált, hogy a hatalmas beruházást a tó fogja megsínyleni. Nem ismerték be, hogy a tó pusztulása az emberi beavatkozás következménye: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Aral_Sea" rel="noreferrer noopener" target="_blank"><strong>egyes mérnökök hangsúlyozták</strong></a>, hogy az Aral-tó sorsa eleve a kiszáradás volt, mondván: „mindenki számára nyilvánvaló, hogy <strong>az Aral-tó elpárolgása elkerülhetetlen</strong>”. Mások viszont megpróbáltak tenni a jelenség ellen: a hetvenes években <a href="https://www.floewater.hu/post/a-21-szazad-legnagyobb-okologiai-katasztrofaja" rel="noreferrer noopener" target="_blank"><strong>atomrobbanásokkal igyekeztek megfordítani</strong></a> a környékbeli folyók folyásirányát, hogy azok pótolják az Aral-tó kieső vízmennyiségét, de a sugárszennyezés olyan erős lett, hogy felhagytak a tervvel.</p>



<figure class="wp-block-image"><img src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4860/48603/486036/48603600_8722f438344ac8d1bb9c9c1f3fc67740_wm.jpg" alt="Az Aral-tó 1989-ben (balra) és 2014-ben"/></figure>



<p>Az Aral-tó 1989-ben (balra) és 2014-benWikimedia Commons</p>



<h3>Eredeti méretének tizedére zsugorodott, majd szétesett</h3>



<p>Az Aral-tó pusztulása nem csak <a href="https://index.hu/tudomany/2014/05/26/megmenekulhet_az_aral-to_a_pusztulastol/" rel="noreferrer noopener" target="_blank"><strong>környezetvédelmi szempontból volt aggasztó</strong></a>: a vízszint csökkenésével az egykor bővelkedő keszeg-, ponty- és más édesvízi halállomány is megfogyatkozott, így <strong>a környékbeli halászfalvakban megszűnt a munkalehetőség.</strong> 1997-re az Aral-tó eredeti méretének tizedére zsugorodott, majd a 2000-es évek elején négy kisebb tóra esett szét, amelyek közül az egyik teljesen kiszáradt.</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p><sup><sub>Ami egykor az Aral-tó volt, mára Aralkum-sivataggá változott, a gazdag ökoszisztéma szinte teljesen elpusztult, a megrekedt, homokban rozsdásodó halászhajók szürreális fotói pedig bejárták az egész világot.</sub></sup></p></blockquote>



<h3>Mérgező por a levegőben</h3>



<p>A területen&nbsp;– szó szerint –&nbsp;már a fű sem nő. Az Aralkum-sivatag és a kiszáradt tómeder <a href="https://ng.24.hu/fold/2022/12/06/egykor-to-volt-ma-port-okado-sivatag/" rel="noreferrer noopener" target="_blank"><strong>porát messzire hordja a sivatagi szél</strong></a>: az üzbég fővárosba, Taskentbe és a türkmenisztáni Asgabatba is jut belőle. Azonban ez nem egyszerű homok: ahogy a tenger kiszáradt, a gyapotipar mérgező vegyi anyagai szabadon maradtak a tengerfenéken. A sószemcséken kívül a mezőgazdaságban használatos <strong>műtrágya és rovarirtó szerek szemcséit is belélegzi az ott élő 40 millió ember,</strong> akik a mai napig szenvednek a környezetkárosítás hatásaitól. <strong>Itt a leg</strong><strong>magasabb</strong><strong>&nbsp;a világon a súlyos és halálos légúti megbetegedések aránya,</strong>&nbsp;a hörghurut, a vérszegénység, a máj- és pajzsmirigyrák sorra szedi áldozatait, és a csecsemőhalandóság is magas az ország többi részével összehasonlítva. A lakosság az ivóvizet is az Amu-darjából nyeri, amit tisztítatlanul, ellenben klórozva fogyasztanak. A környéken élők átlagéletkora mindössze 50 év.</p>



<h3>Van jövője az Aral-tónak?</h3>



<p>Bár az utóbbi időben <strong>biztató kezdeményezések</strong> történnek a tó megmentésére, azok jobbára csak a kazah részen található Északi-Aral-tónál vezettek sikerre. Az egykori kikötőváros, Aralszk, a tó kiszáradásával 100 kilométerre került a parttól, ám az utóbbi évtizedekben, köszönhetően a Kokaral-gát megépítésének, immár „csak” 12 kilométernyire található. A 2005 nyarán elkészült Kokaral-gát felülmúlta a várakozásokat: hét hónap után 3,3 méterrel <strong>emelkedett az Északi-Aral-tó vízszintje,</strong> s a halállomány is részben visszatért. Amennyiben az északi meder víztartalma eléri az eredeti szintet, a tervek szerint a vizet átengedik majd a déli részbe is.</p>



<figure class="wp-block-image"><img src="https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4860/48603/486036/48603634_ace70f756fedb2c572d4c3b21dde9428_wm.jpg" alt="Hajóroncs a kiszáradt tómederben"/></figure>



<p>Hajóroncs a kiszáradt tómederbenOzbalci / Getty Images Hungary</p>



<h3>Az üzbég gyapot ára</h3>



<p>Ezzel szemben a szegényebb Üzbegisztánban <a href="https://divany.hu/onido/to-szarad-klima-katasztrofa/?utm_source=cikklink" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>a tó tovább pusztul</strong></a>. 1930 és 1990 között Üzbegisztán biztosította a Szovjetunióban termelt gyapot több mint kétharmadát, s az ország ma is az ötödik legnagyobb gyapotexportőr a világon. Az üzbég kormány nem akarta kockáztatni, hogy elvegye a gyapottermelők megélhetését az Aral-tó déli részének rehabilitációjával. Az <strong><a href="https://blog.education.nationalgeographic.org/2018/03/21/once-written-off-for-dead-the-aral-sea-is-now-full-of-life/" rel="noreferrer noopener" target="_blank">üzbég gyapot</a></strong> napjainkban javarészt Bangladesbe és Kínába kerül, amelyek az Európában is kedvelt márkák legnagyobb beszállítói. Bár vannak törekvések és tiltakozások arra vonatkozólag, hogy <strong>a nagy márkák ne használjanak üzbég gyapotot,</strong> nagyon nehéz visszakövetni, honnan származik a ruhák előállításához használt alapanyag. Ráadásul a kiszáradt tengerfenék új lehetőségeket teremtett a földgázipari vállalatok számára is, amelyek abban reménykednek, hogy a meder alatti gázmezőket kihasználják.</p>



<p>Üzbegisztánban<strong> fákat ültetnek a kiszáradt folyómederbe,</strong> így igyekeznek megakadályozni, hogy a szél elhordja a veszélyes, mérgező homokot. Az egykor nyüzsgő, halászatból élő települések mára elnéptelenedtek: a lakosság, akárcsak a tó vize, elszivárgott, hiszen a halászat megszűnésével a munkalehetőségek is elapadtak. A halászhajók pedig továbbra is rozsdamarta mementóként tanúskodnak a 20. század <a href="https://divany.hu/offline/majak-nuklearis-baleset/?utm_source=cikklink" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>egyik legnagyobb ökológiai</strong><strong> katasztróf</strong><strong>áj</strong><strong>á</strong></a>ról</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/05/01/csodas-fordulatot-vehet-a-kiszarado-aral-to-sorsa/">Csodás fordulatot vehet a kiszáradó Aral-tó sorsa</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Hét alkalommal dőlt meg a melegrekord az idei télen</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2023/03/21/het-alkalommal-dolt-meg-a-melegrekord-az-idei-telen/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 21 Mar 2023 03:58:29 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=7893</guid>

					<description><![CDATA[<p>A rezsiszámlákat jócskán megkímélte az idei tél. Már az elmúlt év is szerencsés volt ebből a szempontból, hiszen 2022. a harmadik legmelegebb év volt Magyarországon.A <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/03/21/het-alkalommal-dolt-meg-a-melegrekord-az-idei-telen/" title="Hét alkalommal dőlt meg a melegrekord az idei télen">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/03/21/het-alkalommal-dolt-meg-a-melegrekord-az-idei-telen/">Hét alkalommal dőlt meg a melegrekord az idei télen</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>A rezsiszámlákat jócskán megkímélte az idei tél. Már az elmúlt év is szerencsés volt ebből a szempontból, hiszen 2022. a harmadik legmelegebb év volt Magyarországon.<br>A tél is melegebb volt a szokásosnál, hét napon dőlt meg a melegrekord.</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.03.14.</strong><br>A szeles, de tavasziasan meleg időben több helyen is 22 fok fölé emelkedett a napi csúcshőmérséklet. Sőt,&nbsp;Sellyén&nbsp;egészen&nbsp;24,1 fokig, ezzel pedig megdöntötte&nbsp;Szentgotthárd&nbsp;66 évvel ezelőtti napi legmagasabb maximumhőmérsékleti rekordját. Az&nbsp;1957-ben, ugyanezen a napon mért korábbi napi csúcsérték&nbsp;22,3 fok&nbsp;volt.</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.03.09.</strong><br>2023. március 9-én Kaposvár Fészerlak állomásunkon 11,9 fokig csökkent a levegő hőmérséklete, ezzel országosan, új legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született. A korábbi rekord 11,1 fok volt, melyet 2000-ben, Sopron Kuruc-domb állomásunkon mértünk.</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.02.18.</strong><br>Fertőrákos, 19,8 fok<br>Sopron, 19,8 fok</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.02.21.</strong><br>Báta, 20,6 fok</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.01.01.</strong><br>Sellye 18,9 fok</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.01.02.</strong><br>Fülöpháza, 18,2 fok</p>



<p><strong>Hőmérsékleti rekord 2023.01.03.</strong><br>Sellye, 16,2 fok<br><br><strong>2022 a harmadik legmelegebb év volt hazánkban</strong><br>Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es év az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt. A nyári középhőmérséklet országosan a legmagasabb volt a XX. század kezdete óta. Országos átlagban 2022-ben 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/03/21/het-alkalommal-dolt-meg-a-melegrekord-az-idei-telen/">Hét alkalommal dőlt meg a melegrekord az idei télen</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>23 évvel ezelőtt érte brutális szennyezés a Tiszát</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2023/02/01/23-evvel-ezelott-erte-brutalis-szennyezes-a-tiszat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 01 Feb 2023 05:48:24 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=7485</guid>

					<description><![CDATA[<p>MA VAN A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJAMagyarország két nagy környezeti tragédiája a vörösiszap katasztrófa és a Tisza élővilágának drámai pusztítása. &#160;A magyar irodalomban és zenében különleges <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/02/01/23-evvel-ezelott-erte-brutalis-szennyezes-a-tiszat/" title="23 évvel ezelőtt érte brutális szennyezés a Tiszát">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/02/01/23-evvel-ezelott-erte-brutalis-szennyezes-a-tiszat/">23 évvel ezelőtt érte brutális szennyezés a Tiszát</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>MA VAN A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA</strong><br>Magyarország két nagy környezeti tragédiája a vörösiszap katasztrófa és a Tisza élővilágának drámai pusztítása. &nbsp;A magyar irodalomban és zenében különleges helyet foglal el a Tisza. Olyan folyó, amelyik a néppel együtt lélegzik, amelyik a magyar nép életének elválaszthatatlan része. A Tisza és a magyar nép egyet jelent.<br><br>2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A Zazar község közelében lévő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka a heves esőzések, a gyorsan olvadó hó miatt mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt, a mintegy 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó szennyvíz a Zazar-, onnan a Lápos-folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte <strong>a Tiszát</strong>. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.</p>



<p>2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A Tisza és a Szamos makroszkópikus élővilágának jelentős része: vízicsigák kagylók, a folyami szitakötő-fajok lárvái, kérészlárvák, valamint a védett &nbsp;tiszavirág is túlélték a cianidszennyezést.</p>



<p>A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése öt évet vehet igénybe, az élővilág teljes helyreállása pedig 10-20 évet is igénybe vehet. A folyó a vártnál gyorsabban regenerálódott – az alacsonyabb rendű élőlények &nbsp;(Kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya &nbsp;2002-re helyreállt, 3-4 év alatt pedig a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban . A &nbsp;a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma azonban még tíz évvel a katasztrófa után is magas volt. A halászati vállalkozások súlyos veszteségeket szenvedtek el, az ágazatban 15&nbsp;000 ember megélhetése került veszélybe.A szennyeződés következményei és az orvhalászat miatt ma sem lehet halászni a folyóban, így a méltán közkedvelt tiszai halak nem kerülhetnek a fogyasztók asztalára. &nbsp;</p>



<p>Borítókép: facebook</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2023/02/01/23-evvel-ezelott-erte-brutalis-szennyezes-a-tiszat/">23 évvel ezelőtt érte brutális szennyezés a Tiszát</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>NÉHÁNY SOKKOLÓ ADAT A KLÍMAVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGI HATÁSAIRÓL</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/07/03/nehany-sokkolo-adat-a-klimavaltozas-magyarorszagi-hatasairol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 03 Jul 2022 11:10:57 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=3346</guid>

					<description><![CDATA[<p>1.Ha a hetvenes-nyolcvanas éveket tekintjük, akkor az ország délkeleti részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos napot sem éltünk át. 2.A tavalyi (2021) 4 <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/07/03/nehany-sokkolo-adat-a-klimavaltozas-magyarorszagi-hatasairol/" title="NÉHÁNY SOKKOLÓ ADAT A KLÍMAVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGI HATÁSAIRÓL">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/07/03/nehany-sokkolo-adat-a-klimavaltozas-magyarorszagi-hatasairol/">NÉHÁNY SOKKOLÓ ADAT A KLÍMAVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGI HATÁSAIRÓL</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>1.Ha a hetvenes-nyolcvanas éveket tekintjük, akkor az ország délkeleti részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos napot sem éltünk át.</p>



<p>2.A tavalyi (2021) 4 napos országos átlag mellett délkeleten 13 hőhullámos napot észleltünk, míg a legextrémebb esetben, 2012-ben a területi átlagban detektált 8 naphoz az Alföld közepén jóval több, összesen 18 nap tartozott &nbsp;a hőhullámos napokhoz.</p>



<p>3. A tartós hőhullámokban exponenciális növekedés várható: a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk.</p>



<p>4.Míg 1971-1990-ben csupán 33,3 °C volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001-2020-ban már ennél magasabb, 35,6 °C.</p>



<p>5.A század végére 30 nap felett várhatjuk éves átlagban a tartós hőhullámos napokat a legjobban kitett alföldi térségekben. Ez egyes években akár a nyár felét is jelentheti.</p>



<p>6. Az Alföld van a legnagyobb veszélyben, szélsőségesen meleg években akár 45 °C körüli hőmérséklet is lehet majd.</p>



<h2 class="has-medium-font-size">7. Ha nem cselekszünk, nem csupán forró, hanem életveszélyes is lehet a nyár a jövőben.</h2>



<h2 class="has-small-font-size">Forrás. masfelfok</h2>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/07/03/nehany-sokkolo-adat-a-klimavaltozas-magyarorszagi-hatasairol/">NÉHÁNY SOKKOLÓ ADAT A KLÍMAVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGI HATÁSAIRÓL</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Portugália a klímaváltozás első európai áldozata</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/06/12/portugalia-a-klimavaltozas-elso-europai-aldozata/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 12 Jun 2022 06:28:13 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=3273</guid>

					<description><![CDATA[<p>A klímaváltozás sokféle módon jelen van életünkben. Magyarországon a nyár 50 nappal lett hosszabb, az Alföld középső részét évek óta sújtja az aszály, s a <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/06/12/portugalia-a-klimavaltozas-elso-europai-aldozata/" title="Portugália a klímaváltozás első európai áldozata">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/06/12/portugalia-a-klimavaltozas-elso-europai-aldozata/">Portugália a klímaváltozás első európai áldozata</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-black-color has-text-color has-medium-font-size">A klímaváltozás sokféle módon jelen van életünkben. Magyarországon a nyár 50 nappal lett hosszabb, az Alföld középső részét évek óta sújtja az aszály, s a klímaváltozás fontos jele a szárazságot követő villámárvizek számának növekedése.</p>



<p>Dél-Európa országait hatványozottabban érinti a hőség. Portugáliában a május az elmúlt 92 év legmelegebb hónapja volt a</p>



<p>A teljes cikk<a href="https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/portugalia-aszaly-magyarorszag-vilag-klimavaltozas.754152.html"> ide kattintva</a> olvasható</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/06/12/portugalia-a-klimavaltozas-elso-europai-aldozata/">Portugália a klímaváltozás első európai áldozata</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Tegnap közöttünk járt a Föld napja, de alig vettünk tudomást róla</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/04/23/tegnap-kozottunk-jart-a-fold-napja-de-alig-vettunk-tudomast-rola/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 23 Apr 2022 18:27:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=2921</guid>

					<description><![CDATA[<p>Tegnap közöttünk járt a Föld napja, de alig-alig érintette meg az embereket, a média is kellő módon elhallgatta, s ez rendkívül szomorú. Szomorú, hiszen az <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/04/23/tegnap-kozottunk-jart-a-fold-napja-de-alig-vettunk-tudomast-rola/" title="Tegnap közöttünk járt a Föld napja, de alig vettünk tudomást róla">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/04/23/tegnap-kozottunk-jart-a-fold-napja-de-alig-vettunk-tudomast-rola/">Tegnap közöttünk járt a Föld napja, de alig vettünk tudomást róla</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Tegnap közöttünk járt a Föld napja, de alig-alig érintette meg az embereket, a média is kellő módon elhallgatta, s ez rendkívül szomorú. Szomorú, hiszen az univerzum ismert és közeli részében a mi Földünk az a kivételes bolygó, ahol élet van. </strong>Már ezért is lehetne ünnepelni e napot.<br><br>A Föld napja azonban sokkal praktikusabb ünnep, a pusztuló, s lassan a végítélet megsemmisülése felé haladó Föld védelmére mozgósítana. A baj  nagyon nagy, lassan-lassan elpusztítjuk életterünket. Csak azt felejtjük el, hogy ezzel elpusztul az emberi élet is. Végérvényesen tönkre tesszük, elfertőzzük a talajt, ami az élelmet adja. Megfertőzzük a vizeket, amely szomjunkat oltja, s táplál minket. S  végletesen szennyezetté vált a levegő, amely nélkül nincs élet. De kit érdekel?<br><br>Hogyan jutottunk el ide? Hogyan jutottunk oda, hogy a XXI. századra sem alakult ki bennünk a környezettudatos életszemlélet ? Hogyan jutottunk el oda, hogy szemet hunyunk a környezetszennyezés, s ezen keresztül életterünk megsemmisülése felett? Miként lehetséges, hogy a globális klímaváltozás, amely a természeti  károkon túl már pénztárcánkat is érinti, ennek ellenére csak keveseket sarkall cselekvésre? S szeretjük-e kellően unokáinkat, ha hagyjuk, hogy nekik már ne jusson egészséges élettér? Megannyi kérdés, de felesleges válaszokat várni. Lassan, csendben hagyjuk, hogy tönkre menjen a bolygó, mely életünk bölcsője.<br><br>Sokat jelentene, ha a társadalmi cselekvésen túl, egyénenként is figyelnénk a környezettudatos életre. Sokat jelentene, ha a Föld védelméért ugyan olyan vehemenciával harcolnánk, mint amikor valaki elénk vág egy jármű az autópályán,  pocsék kávét ad a presszóban, vagy rosszul ad vissza a bolt pénztáránál. Sokat segíthetne, mert az csak a felszín, a pusztuló Föld pedig a kőkemény valóság.</p>



<p>Szerkesztőségünk sorozatot indít a Föld legnagyobb problémáinak ismertetéséről. Kérjük, tartsanak majd velünk! Bár, hogy a realitás talaján maradjunk, a celebek cicije, Győzike &nbsp;mindennapjai nagyobb hírértékkel bírnak, mint Földünk védelme. Miért ne? Az utóbbi csak jövőnkről, életünk minőségéről, unokáinkról szól. A Föld védelme pedig….</p>



<p>A <strong>Föld napja</strong> alkalmából &nbsp;(április 22) különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az <em>Earth Day Network</em> koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg.<br>2009-ben &nbsp;Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/04/23/tegnap-kozottunk-jart-a-fold-napja-de-alig-vettunk-tudomast-rola/">Tegnap közöttünk járt a Föld napja, de alig vettünk tudomást róla</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Víz világnapja. De miért is?</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/22/viz-vilagnapja-de-miert-is/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 22 Mar 2022 23:08:38 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=2532</guid>

					<description><![CDATA[<p>A világnapok olyan különleges napok, amikor – ha csak rövid időre is – az emberiség számára fontos dolgokra irányul a figyelem. Az ENSZ 1993. évi <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/22/viz-vilagnapja-de-miert-is/" title="Víz világnapja. De miért is?">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/22/viz-vilagnapja-de-miert-is/">Víz világnapja. De miért is?</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>A világnapok olyan különleges napok, amikor – ha csak rövid időre is – az emberiség számára fontos dolgokra irányul a figyelem. Az ENSZ 1993. évi stockholmi 47. Kongresszusa &#8211; az 1992. évi dublini környezetvédelmi konferencia javaslatára &#8211; március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította. </strong></p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img loading="lazy" width="960" height="720" src="https://sajomentiforum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2022/03/22230813/viz2.jpg" alt="" class="wp-image-2533" srcset="https://sajomentiforum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2022/03/22230813/viz2.jpg 960w, https://sajomentiforum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2022/03/22230813/viz2-300x225.jpg 300w, https://sajomentiforum.s3.eu-central-1.amazonaws.com/wp-content/uploads/2022/03/22230813/viz2-768x576.jpg 768w" sizes="(max-width: 960px) 100vw, 960px" /><figcaption>ennek kb. 2,5%-a. édesvíz, a többi. sós víz, melyek a. tengerekben ill. óceánokban he- lyezkednek el.</figcaption></figure>



<p>A Föld felszínének több mint kétharmadát borítja víz, de ennek a víznek a túlnyomó része sós tengervíz, csak a 2,5%-a édesvíz. Ráadásul ez a néhány százalék is nagyrészt fagyott állapotban, a sarkvidékeken található.<br>Miközben a Földön egyre kevesebb a tiszta édesvíz – egyre több vízre van szükségünk, mert a Föld népességének száma meredeken emelkedik, a XXI. század végén meghaladhatja a 10 milliárdot. Ez a vízfogyasztás növekedésével is jár, ugyanakkor már ma is a népesség jelentős része él biztonságos vízellátás, vagy megfelelő szennyvízelvezetés nélkül.</p>



<p>Szakértők szerint a felhasznált édesvíz háromnegyedét a mezőgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra mindössze az édesvízkészlet tizede marad, s még azzal is igen pazarlóan bánunk. A világ minden kincsénél értékesebbé válik, ha hirtelen a szükségesnél kevesebb jut belőle.</p>



<p>Pedig a víz legalább olyan fontos, mint a levegő, még ha tovább ki is lehet bírni nélküle. A víz az élet egyik lényegi összetevője. Minden életműködéshez vízre is szükség van, ez alól nincsen kivétel. Nélküle a növények kiszáradnak, a magok nem hajtanak, nem lenne állati, emberi élet sem. Az emberi test kb. hetven százaléka is víz.</p>



<p>Ma még természetes, hogy ha megnyitjuk a csapot, akkor folyik belőle a víz, azonban mindannyiunk feladata a hosszú távú és tudatos gondolkodás és cselekvés, hogy ez az utódaink számára is természetes maradhasson.</p>



<p class="has-black-color has-text-color has-medium-font-size"></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/22/viz-vilagnapja-de-miert-is/">Víz világnapja. De miért is?</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Egy kis klímaváltozás: nálunk tombol az aszály, az Antarktiszon pedig elképesztő meleg van</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/20/egy-kis-klimavaltozas-nalunk-tombol-az-aszaly-az-antarktiszon-pedig-elkepeszto-meleg-van/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 20 Mar 2022 17:15:52 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=2503</guid>

					<description><![CDATA[<p>Környezetvédelem rovat. Nálunk már az idei termést is veszélyeztető aszály tombol, az Antarktiszon pedig elképesztő meleg van. Ezek a klímaváltozás jelei, következményei, de mintha senkit <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/20/egy-kis-klimavaltozas-nalunk-tombol-az-aszaly-az-antarktiszon-pedig-elkepeszto-meleg-van/" title="Egy kis klímaváltozás: nálunk tombol az aszály, az Antarktiszon pedig elképesztő meleg van">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/20/egy-kis-klimavaltozas-nalunk-tombol-az-aszaly-az-antarktiszon-pedig-elkepeszto-meleg-van/">Egy kis klímaváltozás: nálunk tombol az aszály, az Antarktiszon pedig elképesztő meleg van</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Környezetvédelem rovat. </strong>Nálunk már az idei termést is veszélyeztető aszály tombol, az Antarktiszon pedig elképesztő meleg  van. Ezek a klímaváltozás jelei, következményei, de mintha senkit nem érdekelne a jövőnk, az élhető élettér. A klímaváltozás alaposan átrendezi az időjárás kialakult rendjét.<br>A cikk<a href="https://index.hu/techtud/2022/03/20/antarktisz-klima-felmelegedes-hohullam-negyven-fokkal-magasabb-homersekletet-mernek/"> ide kattintva </a>olvasható</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/20/egy-kis-klimavaltozas-nalunk-tombol-az-aszaly-az-antarktiszon-pedig-elkepeszto-meleg-van/">Egy kis klímaváltozás: nálunk tombol az aszály, az Antarktiszon pedig elképesztő meleg van</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Folytatódik a klímaváltozás. 2021 időjárási szélsőségei</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/04/folytatodik-a-klimavaltozas-2021-idojarasi-szelsosegei/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 04 Mar 2022 07:42:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=2281</guid>

					<description><![CDATA[<p>Bár még a tudományos elemzések hátra vannak, de néhány időjárási szélsőséget már publikáltak a meteorológiai szolgálatok. Ezeket kivétel nélkül mind a globális felmelegedés számlájára írnak. <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/04/folytatodik-a-klimavaltozas-2021-idojarasi-szelsosegei/" title="Folytatódik a klímaváltozás. 2021 időjárási szélsőségei">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/04/folytatodik-a-klimavaltozas-2021-idojarasi-szelsosegei/">Folytatódik a klímaváltozás. 2021 időjárási szélsőségei</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>Bár még a tudományos elemzések hátra vannak, de néhány időjárási szélsőséget már publikáltak a meteorológiai szolgálatok. Ezeket kivétel nélkül mind a globális felmelegedés számlájára írnak.</strong></p>



<p>Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest.<br><br><strong>25 országban a legmelegebb volt a tavalyi</strong> (az érintett területen kb. 1,8 milliárd ember él), olyan viszont sehol nem fordult elő, hogy a leghidegebb lett volna.<br><br><strong>Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal.</strong><br><strong>Finnországban a 2021-es június volt az eddigi legmelegebb</strong> (16,5&nbsp;°C-kal), 0,3&nbsp;°C-kal megelőzve a korábbi, 1953-as rekordot.<br><br><strong>2021. július 12-15. között</strong> <strong>heves esőzések jelentkeztek Németország, Luxemburg, Belgium és Hollandia egyes területein</strong>, amely áradásokat eredményezett elsősorban az Ahr, Erft és Meuse folyóknál. Németországban <strong>néhány állomáson 24 óra alatt <a href="https://public.wmo.int/en/media/news/summer-of-extremes-floods-heat-and-fire"><strong>100-150&nbsp;mm</strong></a> csapadékot regisztráltak.</strong><br><br><strong>Növekvő tavaszi fagykárok</strong>. 2021 tavaszán jelentős fagykárok léptek fel Európa több országában. A meleg március-végi időszak után egy kora áprilisi hideg jelentkezett (–5&nbsp;°C alattiminimumhőmérsékletekkel). A megfigyelések és klímamodellek alapján arra következtethetünk, hogy az emberi tevékenység nélkül az áprilisi hőmérsékletek kb. 1,2&nbsp;°C-kal lennének alacsonyabbak. <strong>Az általános melegedő tendencia miatt korábbra tolódik a vegetációs időszak kezdete,</strong> előbb kezdődik a rügyfakadás. Ugyanakkor viszont <strong>hidegebb időszakok továbbra is előfordulhatnak akár április során is</strong>, így összességében <strong>a fagykárok megnövekedhetnek</strong>, hiszen érzékenyebben érinthetik a már fejlődésben levő növényt.<br><br><strong>Extrém hőség Kanadában és az USA északnyugati részén . </strong>2021 júniusának utolsó napjaiban<strong> extrém hőség</strong> lépett fel. Többször előfordultak 40&nbsp;°C feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6&nbsp;°C-ot mértek Lyttonban.<br><br>Forrás, borítókép: masfelfok.hu</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/03/04/folytatodik-a-klimavaltozas-2021-idojarasi-szelsosegei/">Folytatódik a klímaváltozás. 2021 időjárási szélsőségei</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Sz@r a levegő minősége a Sajó-völgyében, de kit érdekel? Minket nem, de az Európai Unió Bírósága ezért elkaszálta hazánkat</title>
		<link>https://www.sajomentiforum.hu/2022/02/10/szr-a-levego-minosege-a-sajo-volgyeben-de-kit-erdekel-minket-nem-de-az-europai-unio-birosaga-ezert-elkaszalta-hazankat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rizner]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 10 Feb 2022 19:11:02 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Környezetvédelem]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://www.sajomentiforum.hu/?p=2176</guid>

					<description><![CDATA[<p>Környezetvédelem rovatA Sajó-völgy levegő minőségének problémája évtizedek óta fennáll, de a szabályzók, intézkedési tervek ellenére lényegi előrelépés nem történt. Az Európai Unió Bírósága a PM <a class="mh-excerpt-more" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/02/10/szr-a-levego-minosege-a-sajo-volgyeben-de-kit-erdekel-minket-nem-de-az-europai-unio-birosaga-ezert-elkaszalta-hazankat/" title="Sz@r a levegő minősége a Sajó-völgyében, de kit érdekel? Minket nem, de az Európai Unió Bírósága ezért elkaszálta hazánkat">[...]</a></p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/02/10/szr-a-levego-minosege-a-sajo-volgyeben-de-kit-erdekel-minket-nem-de-az-europai-unio-birosaga-ezert-elkaszalta-hazankat/">Sz@r a levegő minősége a Sajó-völgyében, de kit érdekel? Minket nem, de az Európai Unió Bírósága ezért elkaszálta hazánkat</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p>Környezetvédelem rovat<br>A Sajó-völgy levegő minőségének problémája évtizedek óta fennáll, de a szabályzók, intézkedési tervek ellenére lényegi előrelépés nem történt. Az Európai Unió Bírósága a PM 10 (szálló por) szennyezés évek óta fennálló problémája miatt elmarasztalta hazánkat. A cikk <a href="https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/europai-birosag-levego-munkacsoport-civil-legszennyezes-egeszseg.722680.html">ide kattintv</a>a olvasható.</p>
<p>A <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu/2022/02/10/szr-a-levego-minosege-a-sajo-volgyeben-de-kit-erdekel-minket-nem-de-az-europai-unio-birosaga-ezert-elkaszalta-hazankat/">Sz@r a levegő minősége a Sajó-völgyében, de kit érdekel? Minket nem, de az Európai Unió Bírósága ezért elkaszálta hazánkat</a> bejegyzés először <a rel="nofollow" href="https://www.sajomentiforum.hu">SAJÓMENTI FÓRUM</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
