A Global Forest Watch (GFW) erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből derül ez ki, amely szerint Brazíliában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke. A tanulmány szerint összesen 12,2 millió hektárnyi fás terület – beleértve az erdőket és az ültetvényeket – pusztult el tavaly a trópusi övezetben, döntően a mezőgazdasági termelés miatt.
A növények – különösen a trópusokon élők – valamint a talaj hatalmas szénelnyelőkként működik, az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátásának majdnem egyharmadát elnyelve. A 2020-as erdőpusztulás nyomán 2,64 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami India egész éves emissziójával megegyező mennyiség. Ez a hihetetlen mennyiség jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz, ezen keresztül pedig a klímaváltozáshoz. Azaz tovább melegedhet a Föld légköre.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az erdők irtásával leszűkül az ott élő állatok élőhelye, többjük a kihalás szélére kerülhet. Ráadásul az esőerdő talajának védőernyője az erdő, így a talajerózió időzített bombaként ketyeg a környező települések feje felett.
Brazília 1,7 millió hektárnyi őserdőt veszített el 2020-ban, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A pusztulás döntően az Amazonas-medencére koncentrálódott, ahol a területek egy részét szándékosan tisztították meg. A szakemberek szerint évtizedekbe telhet, mire a régió regenerálódik. Brazília után a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.