Egymás után zárták be a mélyművelésű aknákat Borsodban, amikor 1985-ben megnyitották Vadna határában a külszíni fejtést, amely évtizedes termelés után szűnt meg. A bányagödröt rekultiválták, a helyén kialakított tó körül üdülő, fürdőparadicsom jött létre. Vadna pozitív példa arra, hogyan lehet hasznosítani az egykori bányaterületet.
Vadna és a szén története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, egészen pontosan az első említendő esemény 1921, tehát Trianon után, amikor az ország elvesztette a széntelepeinek a többségét és az iparnak, a lakosságnak szüksége volt az energiahordozóra, ezért keresték a lehetőségeket, hogy hol van szén, hol érdemes bányát nyitni. Ennek a fellendülésnek a keretében Zimmermann Adolf 1400 hektáros területre szerzett bányászati jogot Vadna határában. A következő évben meg is nyitották a tárót, de kiderült, hogy gyenge minőségű a szén, s rosszak a geológiai viszonyok. A tulajdonos még reménykedett, ezt jelzi az is, hogy 1923-ban elkészült a táró és a kazai vasútállomás közt keskeny nyomtávú vasút a szén elszállítására. 1924-ben eladta a bányát a Merx cégnek, amely a szomszédos Bán-völgyében is érdekeltséget szerzett. Az új tulajdonos lelkesedése se tartott sokáig, 1925-ben befejezte a bányászatot Vadnán és több, mint fél évszázadba telt, hogy újra próbálkozzanak vele.
A Borsodi Szénbányák Vállalat 1985-ben nyitott külszíni fejtést a falu határában. Akik annak idején erre autóztak biztos emlékeznek a bejárat előtt, az országúton várakozó teherautó sorra. Jó biznisz volt, mivel a lakosságnak szüksége volt a szénre. A rendszerváltás után viszont az országra szabadult az olcsó importszén és a szigorodó környezetvédelmi normák, amelyek együttesen megadták az utolsó tőrdöfést a hazai bányászatnak. Bár az egykori bányászok a politika felelősségét is emlegetik, ha szóba kerül az ágazat sorsa. Vadnán 1995-ben szűnt meg a kitermelés.
„Vadnán jó szén volt. Mint fuvaros rendszeresen szállítottam innen. Gond nélkül el tudtuk adni”- emlékezett vissza a ’93-’ö5 közötti időszakra Isaszegi Róbert magyar bajnok, Európa bajnoki ezüst- és bronzérmes, olimpiai bronzérmes ökölvívó. „Visszavonultam, mert nem lehetett megélni a bunyóból. A szakmám karosszérialakatos volt, de nem rendelkeztem gyakorlattal, így ebbe nem kezdhettem, de valamit csinálni kellett. A sógorok fuvaroztak, így én is belevágtam. Vettem egy teherautót és családi vállalkozásként csináltuk!” Minden munkanap 4-kor kellett kelni, hogy 6-kor már ott álljanak a 26-oson, a bánya bejárata előtt… Ezt nem panaszként mondta, hanem ténynek szánta. Mintegy 10-15 éven át foglalkozott szén fuvarozásával, s a kezdeti évek után is szívesen járt volna Sajószentpéterről reggelente Vadnára szénért.
De, mint említettem 1995-ben bezárták. Ezt követte a bányagödör rekultiválása. A 78 hektáros telken 22 hektáros tavat hoztak létre, a partját is eligazították, rendezték, növényzettel telepítették, majd körbe kerített, őrzött üdülőtelepet alakított ki rajta egy miskolci ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozó. A területet 2008-ban, az ingatlanos világválság évében minősítették át belterületté. A tulajdonos, hogy más érdekeltségeit mentse akciósan árulta az üdülőtelkeket, majd 2013-ban eladta az egészet egy cégnek (jelenleg is ők a tulajdonosok, a nyilvántartás szerint 2016-ban alapított Common Ingatlan Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő kft.-n keresztül. A Nemzeti Cégtárból származó adat szerint 2021-ben 45,5 milliő forint volt a nettó árbevétele a cégnek, amiből 10 és 20 millió forint közötti volt az adózott eredmény, tehát igen csak jól gazdálkodott az elmúlt évben a vadnai székhelyű cég), amely édes gyermekeként tekint rá, s felgyorsultak a fejlesztések. Kijelenthető, hogy mára üdölőparadicsommá vált az egykori, elhagyott bányagödör. Sőt ettől több is!
Mint Szatmári Gergőtől, -az egyik- tulajdonostól megtudtuk, hogy a telepet nem csak üdülőként, fürdő-, vízisport- és horgász helyként hasznosítják, hanem lakóhelyként is. Ennek megfelelően fejlesztik a Vadna-parkot. Már most is vannak többen, akik életvitel szerűen itt élnek. Az aszfaltozás folyamatban van, a földgázt pedig augusztustól fogjuk bevezetni. Jó színvonalú parkot szeretnénk kialakítani, ahol nincs szükség a házak, kertek közt kerítésre, legfeljebb egy derékig érő sövényre, hogy a gyerek, a kutya ne menjen át a szomszédba. Ez egy zárt, külső kerítéssel körbe vett, biztonságos övezet”- ecsetelte a fejlesztési célokat és az előnyöket.
Mint említettem a tó felülete 22 hektár, a partvonal hossza, körbe közel két kilométer! Ennek kis részét, 210 métert foglal el a strand. Régen is jártam erre, amikor még működött a bánya, majd a bezárás után is. A 90-es évekből arra emlékeztem, hogy jó nagy és mély gödör maradt a bánya után, amelyet most a kíváncsi tekintetek elől eltakar a víz.
Apropó, a száraz gödörből hogyan lett tó? Első blikkre mindenki az esőkből származó vízre gondol, ami itt is van, de ebből talán sosem telt volna meg a bányagödör. Mint megtudtam öt forrás van a meder alatt, továbbá a közelben elfolyó Bán-patak valamint a Sajó-folyó is táplálja a kavicságyon, szénrétegen keresztül. Annak idején ezt a szivárgó vizeket leszivattyúzták, hogy ne öntse el a bányát. Amikor a faluban csökkent az udvarokon lévő kutak vízszintje, hozama, egyből megtalálták a bányát, mint bűnöst. A kérdés egyébként ennél összetettebb, egyes szakemberek szerin a Sajó vízhozama a meghatározó ezzel kapcsolatban is.
Mint megtudtam a Vadnai-tó átlag mélysége 9 méter, de van ahol csak 3 méter, a legmélyebb pont viszont 25 méter! A tulajdonos büszkén említette, hogy az ország 5 legjobb vízminőségű helye közé tartozik. A vízalatti látótávolság normális, nappali fényviszonyok közt 8 méter, amely bizonyos időjárási viszonyok közt lemegy 5 méterre. A jó adottságoknak köszönhetően kedvelt búvárbázis is egyben. A halakon, tómedren, vízi növényeken túl plusz látványosságról is gondoskodtak a számukra, nevezetesen elsüllyesztettek egy buszt. de más „műtárgyakat” is láthatnak. Itt azonban nem szeretnének megállni, hanem amennyiben sikerül a Honvédséggel megegyezni (leselejtezett, hatástalanított) haditechnikai eszközöket is elhelyeznének a tófenéken. Lövegeket, járműveket. Ez azonban a jövő zenéje. A cél, hogy a több száz hal mellett minél több látványt, élményt biztosítsanak a búvároknak a parkban.
Ha már a halak szóba kerültek, akkor természetesen szólni kell a horgászokról is! A strandon kívül, nyugodt partszakaszon 35 stéget alakítottak ki a számukra, ahol kulturált körülmények közt űzhetik kedvelt hobbijukat, sportjukat. A tulajdonosok arról is gondoskodtak, hogy ne csak a botot, hanem halat is fogjanak: évente kétszer van haltelepítés a tavon. Ennek köszönhetően idővel szép állomány alakult ki, ráadásul évről évre növekszik a nagy halak száma, ugyanis a három kiló fölötti halak csak a sporthorgászokra várnak, ugyanis a mérlegelés valamint a manapság szokásos pózolós fotók elkészítése után vissza kell dobni a vízbe. A kisebbek is csak korlátozott számban vihetők el. Van napijegyes és bérletes pecázási lehetőség. Szóval ön is lehet az ikonikus rajzfilmből ismert Nagy Ho-Ho. Mielőtt először Vadnára indul pecázni előtte tájékozódjon (ismerőstől vagy a cég honlapján) a feltételekről. Így nem érhet se meglepetés, se csalódás senkit.
Három osztatú strandot alakítottak ki az évek alatt, első egység a családos/gyerekes, úszó, kisvizű medencés stéggel, játszótérrel, büfével, a második a fiatalokat megcélzó beach homokkal, bárral, sportolási lehetőséggel, a harmadik pedig a kutyás part. Ezt nem kell magyarázni. A búvárkodást (magán tulajdonban van) már említettem, de más, extrém vízisportra is van lehetőség Vadnán, mint például jetski vagy banánozás. Csupa olyasmi, amire a nyaralók vágynak. S, hogy este ne kelljen hazamenni van kempingezési lehetőség is faházakkal. Elválasztva a nyaralóházaktól, akiknek külön bejáratuk is van, hogy ne zavarják egymást. A telep pedig kívülről körbe kerítve, bekamerázva. Szóval gondoltak a biztonságra is az ingatlanfejlesztéskor.
-Az egykori bányavagyon hasznosítása terén tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben a pozitív példák közé sorolhatjuk a vadnai bányatavat. Mi erről a véleménye? – indítottam a beszélgetést Bencze Péterrel, aki 2002-től Vadna polgármestere.
„Nem csak a megyében, az egész országban is példaként említhetjük!”- tromfolt rá, s mindjárt meg is magyarázta. „A rekultiváció előtt úgy nézett ki, mint a holdbéli táj. Por és víz volt a bánya helyén. A bányavagyon hasznosító 2002-ben adta el a területet egy befektetőnek, aki elkezdte a rendbe tételt, a lepusztult iparterület átalakítását, a rekultivációt, amelyet az értékesítést követően a jelenlegi tulajdonos még nagyobb intenzitással folytatott. Mára elmondhatjuk, hogy szabadidőközponttá vált. A közvetlen bevételünk jelenleg nagyon szerény, a szállások forgalma után fizetendő idegenforgalmi adóból. A terveink közt szerepel, hogy ősszel élve a lehetőséggel a hétvégi házakra ingatlan adót vetünk ki”- árulta el a polgármester. Ez egyébként bevett szokás a nyaralóövezettel rendelkező településeken, például a Balaton térségében. A nyaralótulajdonosok is használják az érintett települések infrastruktúráját, s ezzel mintegy hozzá járulnak a fenntartási, fejlesztési költségekhez.
Bencze Péter hangsúlyozta, hogy a közvetlen bevételnél sokkal fontosabb, hogy az üdülőtelep jó hírét viszi Vadnának nem csak a környéken, hanem országszerte”. Ennek igazolására felidézett egy történetet. A minap Miskolcon járt egy dologgal kapcsolatban, az ügyintéző, amint megtudta, hogy Vadna polgármestere dicsérően szólt a Vadna-parkról. S ez nem egyedi eset. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a faluban emelkedtek az ingatlan árak, ugyan még nem sokan, de már vannak, akik a városokból kitelepültek a telepre. Véleménye szerin lesznek többen is, mert vannak, akik telket vettek és építkezni akarnak. Ebben nem kis szerepe van annak, hogy a tulajdonosok költenek, figyelnek az üdülőtelep fejlesztésére.
Nem tudom, hogy ismerik-e az Újszövetségből a Korinthusbeliekhez írt második levelének 9/6 igerészét, amelyben írva vagyon: „A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat.” Minden esetre, ennek szellemében rendesen vetettek, hogy majd legyen mit aratni. Ezt csak azért emeltem ki, mert Magyarországon még mindig vannak, akik úgy szeretnének aratni, hogy nem vetettek.
A betelepülők pedig azért is fontosak, mivel az országos népességfogyás közepette javítják Vadna demográfiai mutatóit, hatással vannak a község jövőjére.
Mint a polgármestertől megtudtam a cég, a lakcímkártya bemutatását követően nagyvonalúan 50 százalék kedvezményt ad a strandbelépőből. Ez is jelzi, hogy jó viszonyra törekednek a helyi lakossággal.
A beszélgetés végén Bencze Péter a jövővel kapcsolatban elmondta, hogy regionális turisztikai fejlesztés keretében szeretnék megvalósítani a Csoda Malom – Csoda Vár projektet. Amennyiben sikerül forrást szerezni rendbe tennék a régi vízimalmot és a várrom környékét is fejlesztenék. Ehhez kapcsolódóan, mint turisztikai vonzerőként számítanak a tó körül kiépült üdülőtelepre is.
A leírtakból kiderül, hogy a Vadnai-tó tulajdonosai és az önkormányzat se várja a sült galambot az égből, hanem tesznek érte, hogy előrébb jussanak. Nem a problémákat keresik, hanem a megoldásokat. amit eddig elértek az se lebecsülendő, de 2-3 év múlva derül csak ki, hogy az ismertetett fejlesztési tervekből mit sikerül megvalósítani. Addig is érdemes betérni a tóhoz strandolni, piknikezni, pihenni és döntsék el saját tapasztalataik alapján, hogy mi lett az egykori bányagödörből!
-Csontos László-
A régió bányászatának emlékeit, a bányák bezárása utáni változást tárja az olvasók elé az Összefogással Barcikáért Egyesület. Az e témát feldolgozó filmek, fotók, újságcikkek folyamatosan kerülnek feltöltésre a www.sajomentiforum.hu hírportál Egy bányász régió rovatába. Szívesen várunk minden visszaemlékezést bemutató fotót, írást az obekazincbarcika@citromail.hu címre. A teljes anyag november végéig kerül feltöltésre. Cikkeink elérhetők a hírportál facebook oldalán, valamint a +82 nevű facebook oldalon, melyet azért hoztunk létre, hogy a régió települései nagyobb nyilvánosság előtt oszthassák meg örömeiket, eredményeiket, programjaikat.
Tisztelet a bányászoknak!